Az ókori görög mesére valószínűleg mindenki emlékszik: az építész Daidaloszt felkérte Kréta királya, hogy építsen egy labirintust, amiben elrejthetik a világ szeme elől Minotauruszt, a királyné félig ember-félig bika gyermekét.

Amikor a feladattal végzett, Daidalosz távozott volna, a király azonban ezt nem engedte, nehogy kitudódjon a hétpecsétes titok a torszülöttről. Az ügyes építész ekkor kitalálta, hogy viasszal szárnyakat ragaszt magának és fiának, és egyszerűen elrepülnek a szigetről. Igen ám, de az ifjú Ikarosz túl közel repült a Naphoz, így elolvadt a viasz, és a tengerbe zuhant...

Da Vinci már majdnem sikerre vitte

Ez a repülési kísérlet persze még csak a mese szintjén élt, az első kézzelfogható dokumentumok már Leonardo Da Vincitől valók, akit sok egyéb mellett a repülés is izgatott. Ő már különböző szerkezetekkel próbálkozott: például egy olyannal, ami a madár szárnycsapásait másolta le, de ez működésképtelen volt, mert a delikvensnek maga kellett volna csapkodnia (érdekes azonban, hogy az ejtőernyő, ami szintén az ő agyszüleménye, máig használjuk).

A 18. századig számtalan, az emberi izomerőre alapozó találmány látott napvilágot, de egyikkel sem sikerült legyűrni a gravitációt - de legalább az e kutatások során összegyűjtött tapasztalatok kitaposták az ösvényt annak, amit ma úgy hívunk: aerodinamika.

A repülőgéptől még messze vagyunk...

Bizony, az első sikerek nem repülőgéppel mentek végbe. A francia Josep Michel és Jacques Etiene Montgolfiere testvérpáros először reklámozási célból kísérletezett először vízgőzzel, majd füsttel működő hőlégballonnal, és nem is oly soká, 1783. októberében Párizsban először emellkedhetett a magasba ember (név szerint: Jean-Francois Pilatre de Rozier), egy lekötött hőlégballon segítségével, igaz, csak 20-30 magasra a földtől. Ez mérföldkő volt.

Rá egy hónapra már repültek is ballonnal: két márki, de Rozier és d'Arlandes repülte át Szajnát, 25 perc alatt. Jöhetett a nagyobb vállalás: a La Manche csatorna legyűrése. Angliából át Franciaországba még ment a dolog, a visszaút azonban az erős ellenszél miatt zuhanásos tragédiába torkollt.

Hetven évvel később kiküszöbölik a ballonok nagy hátrányát, az irányíthatatlanságot, és feltűnnek az első léghajók, amiknek felületét már apró irányító kitüremkedésekkel, lapátokkal látták el, hogy körberöhöghessék a szelet. Az első ilyen járművet a megint csak francia Henri Giffard alkotta meg, gőzmotorral működött, 1852-ben emelkedett a magosba. 28 kilométert repültek vele 8 km/h-s átlagsebességgel.

A Zeppelin eljövetele

1898-ban jelent meg az első Zeppelin, amit a tervező-gyártó német grófról neveztek el. Ez a gigászi, merev vázas teremtmény már képes volt óceánokat átívelő utakra, hidrogéngázzal megtöltve.A Deutsche Luftschiffahrts-AG konkrétan utazási társaságként is üzemeltette őket, az I. világháborúban pedig a németek használták bőszen bombázásra és felderítésre.

Mígnem egy szörnyű kataszrófával fény nem derült ennek a rizikójára (jobban mondva gyúlékonyságára, mármint a hidrogénről beszélünk ugye): a Hindenburg utasszállító zeppelin 1937. májusában New Jersey felett kigyulladt, és porrá égett, 72 utassal a fedélzetén. Innentől tértek át a hélium használatára.

(Folytatása következik)